Szórakozni csak ésszel-a régi új swarovski nyakláncom története

Szeretek Budapesten élni. Több szempontból is jó választásnak tartom. Rengeteg lehetőség hever a lábunk előtt, legyen szó munkáról, vagy hacsak a szórakozási lehetőségeket vesszük számba. Bármilyen beállítottságúak vagyunk és mindegy mi az érdeklődési körünk szinte mindig megtaláljuk hozzá a megfelelő helyet, ahol hódolhatunk neki. Ha a művészeteket kedveljük, abban sincs hiány, megannyi múzeum, galéria és kiállítás közül választhatunk.

Én személy szerint szeretek nagyon színházba járni, ezt már kiskoromban megszerettette velem a családom, ugyanis már általános iskolában is lehetett venni bérleteket különböző színházakba és én mindig szívesen mentem. Felnőttként is elég sűrűn látogatok el egy-egy  jó darabra, feltéve, ha kapok rá jegyet. Sajnos vannak olyan előadások, amikre fél évre előre sem kapok legnagyobb bánatomra. Előfordul, hogy csak úgy tudunk hozzájutni, hogy nem egymás mellé szólnak, na de annyi baj legyen, utána úgyis megbeszéljük kinek mi tetszett a darabban és mi nem. Leginkább az operett előadásokat kedvelem, operára viszont semmi pénzért nem ülnék be, az nagyon nem az én világom.

Persze olyankor mindig igyekszem szépen csinosan felöltözni, egy szép kis koktélruha, nadrágkosztüm, attól függ hova kaptunk éppen jegyet. Ilyenkor szeretem a különböző csillogó kiegészítőket, ezért örültem amikor most születésnapomra kaptam barátnőmtől egy swarovski nyakláncot, ami ilyen alkalmakon kifejezetten jól jön és még a legegyszerűbb szetteket is feldobja . Rendre megkérdezik hol szereztem be mert tényleg nagyon vonzza a tekintetet. Kénytelen voltam barátnőmtől kideríteni, mert már nagyon untam , hogy nem tudok a kérdezőknek mit mondani. Mint kiderült , egy ékszerekre szakosodott weboldalon  rendelte, ahol persze nem csak nyakláncokat  hanem karkötőket is árulnak hatalmas választékban.

Persze nem mondom, hogy nem szeretem a lazább programokat, jöhet a színház helyett egy jó mozizás is. Szinte bármilyen típusú filmet megnézek, nem válogatok a műfajt tekintve, persze már a szereplőgárda is sokat sejtet a film minőségéről. Sokszor ülünk be barátnőimmel egy jó kis csajos filmre vagy vígjátékra, és nyilván, a jól megérdemelt popcorn vagy nachos se maradhat le olyankor. Megesik, hogy mozi után még nincs kedvünk hazamenni, olyankor van, hogy beülünk egy étterembe vacsorázni, de ha ki szeretnénk ereszteni kicsit a gőzt, mert valljuk be azért manapság elég sok stressz éri az embert különösképpen a munkahelyén, akkor választunk egy pubot vagy kocsmát. Szeretjük az ilyen helyeket, ahol nem kell feszengeni, a lényeg, hogy el tudjuk engedni magunkat kicsit és szórakozzunk egy jót, csak így csajosan. Vannak kedvenc helyeink, leginkább a rakpart környékén ahol nem csak a társaság, hanem a látvány is felemelő.

Így tettünk a barátnőimmel a múlt hétvégén is, beültünk egy moziba és mivel az egyik lánynak szerelmi bánata is volt egyéb bajain kívül, gondoltuk felvidítjuk kicsit és beülünk vele a kedvenc kocsmájába. Nagyon jól indult az este, menet közben még páran csatlakoztak hozzánk, szóval egy nagyon ígéretes estének néztünk elébe. A kocsmában volt zenegép is, az a régi típusú, és mi rendre válogattunk a jó kis retro zenék közül, elkezdtünk kicsit nosztalgiázni a régi szép időkre emlékezve, amikor még nem volt ennyi gondunk és szinte semmivel nem kellett törődni a tanuláson kívül.

Akár jól is végződhetett volna az este, de mivel arra számítottam, hogy mozi után egyből hazamegyünk, szépen felöltöztem csinibe a mozi előtt, és már így utólag bánom, de felvettem a kedvenc swarovski nyakláncomat. Már hazafele ballagtam nagy magányomban, mert mindenki a város másik felében lakik, mikor is észrevettem, hogy nincs a nyakamban a nyaklánc. Hát mondanom sem kell, nagyon kiborultam, a sírás kerülgetett. Nagyon haragudtam magamra, hogy minek kellett felvennem.

De ebből is látszik, milyen jó barátnőim vannak, mert a névnapomra sikerült szerezniük egy ugyanolyan swarovski nyakláncot, amit azóta csak és kizárólag a színházba vagyok hajlandó felvenni.