Alapszabály, hogy italozás közben a lehető leginkább tartsuk szem előtt a személyes tárgyainkat – hiszen ahogy nő a bevitt alkohol mennyisége a szervezetben, úgy csökken az érzékelésünk hatékonysága. A reakcióidő nő, a perifériás látásra egyre kevésbé tudunk hagyatkozni, s ha a székünkre aggatjuk a táskát, nagy a veszélye annak, hogy valaki kiszolgáltatott helyzetünket kihasználva átnézi a tartalmát, vagy esetleg a teljes táskától megszabadít minket.
Épp ezért mindig az ölembe fogom a retikülömet, amikor tudom, hogy kicsit jobban elengedem magamat. Azt gondoltam, ezzel fogom megóvni a táskát, de kiderült, épp ezzel ástam meg a sírját. A beszélgetés hevében magam felé döntöttem a korsómat, s annak teljes tartalma a táskára ürült. Irtó bosszantó, mert nagyon szerettem ezt a női divattáskát, ajándékba kaptam, a szívemhez nőtt.
Mivel mindenképp szükségem volt egy új „málhacipelőre”, másnap, amikor túljutottam a bosszankodáson, utánanéztem, hogy milyen táska webshop akad a világhálón, ahol érdemes körülnézni. A barátnőm javasolt egy oldalt, ahol kategóriákra bontva lehet böngészni a különböző darabok között, így nem kell érdektelen lehetőségeken átverekednem magamat, amíg eljutok a legjobb lehetőségig.
Ez a táska webshop külön kezelte az alkalmi táskákat, úgy gondoltam, megnézem, hátha találok egy nem túlzottan elegáns darabot, mely ugyan alkalmi, de kötetlenebb programokon is megállja a helyét. Ezek a kedvenceim, nem vagyok olyan típus, aki minden cipőjéhez külön táskát vásárol, szeretem, ha sokoldalú egy adott darab.
Meg is akadt a szemem egy selyemfényű bőr darabot, melynek domináns színe a fekete volt, de ezen kívül megjelent rajta az arany és az ezüst is. Kicsit előkelőbb hatása volt annál, mint amit a kocsmában el tudok képzelni, de első látásra beleszerettem – végül is egy magassarkúval és egy elegánsabb kabáttal belefér bárhol, bármikor, ahogyan egy nyári ruhával is.
Nem volt túl nagy, de az is igaz, hogy ilyenkor semmi mást nem kell elnyelnie, csak egy telefont, egy pénztárcát, meg maximum egy-két zsebkendőt. Megkérdeztem a barátnőmet is, hogy szerinte milyen lenne, azt mondta, neki kicsit sok, de rajtam el tudja képzelni. Ez tőle igazából elég komoly bók, így elhatároztam, hogy megrendelem ezt a kis darabot.
A szállítást ingyen vállalták, ennek nagyon örültem, mert alapvetően jó dolognak tartom az internetes vásárlást, de kissé bosszantó, amikor a házhoz szállításért olyan magas összeget kell fizetni, hogy a rendelés feladása előtt meggondolja magát az ember.
A táska hamar megérkezett, nagyon izgatottan bontottam ki a csomagot, amikor láttam feladóként a táska webshop nevét. A táska éppen úgy nézett ki, ahogyan a képen, nem tudtam betelni vele. Azonnal készítettem magamról pár képet különböző összeállításokban, s sorban küldtem a barátnőmnek, hogy ő se maradjon ki ebből az élményből. Annyira nem volt elragadtatva, de, mint már említettem, nála viszonylag ritka, hogy egy dologról pozitívan nyilatkozzon – még akkor is szűken méri a kedvező hangvételű megjegyzéseket, ha a legjobb barátnője valóra vált táskaálma a téma.
Nagyon büszkén indultam el otthonról szombat este, felkaptam egy könnyed, combközépig érő fekete szoknyát, s hozzá egy ezüstös szürke felsőt, ennél jobban nem is harmonizálhatott volna az összeállítás. Elégedetten fogadtam a haveri köröm elismerő megjegyzéseit, bár azt nem bírták ki, hogy ne emlékeztessenek a legutóbbi sörborítós fiaskóra. Az új táskát gondosan az oldalamhoz szorítva, de azért kicsit félredobva tartottam egész este, nehogy megismétlődjön a kellemetlen eset. Nagyon jól zárható egyébként, így biztonságban tudhattam a holmimat, ráadásul vízhatlan is, ami pont jól is jött, hiszen a hazaúton nem úsztam meg egy gyors záport. Kicsit meg is ijedtem, hiszen nem is néztem meg, hogy a vízzel hogy áll a táska – hát, sikerült tapasztalati alapon felfedeznem ez irányú tulajdonságait, de nem csalódtam e tekintetben sem.